Ezerjófű – az intenzíven keserű gyógynövény az emésztés szolgálatában

Az ezerjófű (Centaurium erythraea) a tárnicsfélék családjába tartozó, Európában régóta alkalmazott gyógynövény. Apró rózsaszín virágai bájosak, az íze viszont annál karakteresebb: kifejezetten keserű. Éppen ezek a keserűanyagok állnak hagyományos felhasználásának középpontjában.

Mire használják?

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) az ezerjófüvet hagyományos növényi gyógyszerként ismeri el:

• enyhe emésztési panaszok, diszpepszia esetén, valamint
• átmeneti étvágytalanság esetén.

A növény keserűanyagai – többek között szekoiridoidok, például swertiamarin, gentiopikrozid és amarogentin – felelősek jellegzetes ízéért. A keserű ízhez hagyományosan az emésztőnedvek termelődésének és az étvágy stimulálását kapcsolják.

Hogyan használják?

Az ezerjófű föld feletti, virágzás idején gyűjtött részeit használják. Leggyakrabban teaként, de kivonat és tinktúra formájában is megtalálható. Az EMA értékelésében a tea készítésére használt aprított drog egyszeri mennyisége 1–4 g, naponta legfeljebb négyszer.

Étvágytalanság esetén hagyományosan étkezés előtt, emésztési panaszoknál pedig az étkezéshez kapcsolódóan alkalmazzák.

Mit mond róla a tudomány?

Itt fontos különbséget tenni a hagyományos alkalmazás és a klinikailag bizonyított hatás között. Az EMA szerint az ezerjófű alkalmazását elsősorban a hosszú ideje fennálló tradicionális használat támasztja alá; megfelelő minőségű klinikai vizsgálatból egyelőre kevés áll rendelkezésre. Laboratóriumi adatok ugyanakkor támogatják az étvágyat és emésztést serkentő hatás lehetőségét.

Mikor nem ajánlott?

Aktív gyomorfekély esetén az ezerjófű alkalmazása nem javasolt. Az EMA monográfiája 18 év alatti gyermekek és serdülők számára sem ajánlja a használatát a megfelelő adatok hiánya miatt. Ha az emésztési panaszok két hétnél tovább fennállnak, orvosi kivizsgálás indokolt.

Dr. BoBe gondolat

Az ezerjófű jó példája annak, hogy egy gyógynövénynek nem kell kellemesen édesnek lennie ahhoz, hogy értékes legyen. A keserű íz itt nem hiba – hanem a növény egyik legfontosabb tulajdonsága.

És talán éppen ezért illik rá különösen jól a régi mondás:
ami keserű a szájnak, néha jólesik az emésztésnek. 

Forrás: Európai Gyógyszerügynökség – Centaurii herba monográfia